Verseskonyv-versek

Címke: Elmélkedések

Elmélkedések versekben

 
   
 
   

Elmúlóban a megöregedett ősz

Az időjárás szimfóniája… Nyári illatok A lanyhuló napfényben. Csillaghullások. Érzem illatát… enyhe szellő fújja rám, A forró nyár gyorsan magával vitte ám. Hullócsillag láttán sírásra görbül szám. * Az ősz, rozsdás már, Illatok, elporladtak. Deres hajnalok. Ősz pompázik igazi színkavalkádban, Deres...

Tovább...
 
   

A sötétség szárnya

  Pokoli forróság, izzasztó napok, s reánk törnek mindenféle bajok. Kínzó hőség és gyötrelmes éjek, az izzadás miatt elmaradt kéjek.   Tapadó ruhák, bűzlő testek szaga, valószínűleg hátravan még a java. Álmatlanság, féléber kínzó álmok, az időjárás emberhez méltón álnok.   Elveszi az erőt,...

Tovább...
 
   

Jó úton…

Nem félek… ma erősebb vagyok így, gyengén. Halvány a pengeélen táncoló árnyam, ott felejtettem abban a szürkeségben… hol sokáig járt a lelkem feketében. Ma színeket bontok remény sugarában. Elég ennyi! Nem kell az egész világ. Szívemmel fogom és csak annyit ölelek, amennyit átérek , s meg is érzek vele. Nem érdekel...

Tovább...
 
   

Beismerés

  Az élet színpadán gyakori a hiba, a megcsalás, a féltékenység, s vita. Az irigység, a hazug ígéretek sora, melyek nem lesznek teljesítve soha.   A félreértés, a megjátszott érzelem, melyeket fel nem foghat az értelem. A hamis bájolgás, az igaz tagadása, a becsületnek itt nem lesz maradása.   Képmutató pillanatok,...

Tovább...

In Memoriam

Tűnődöm,miért történt mindez velem, Miért ez jutott osztályrészül nekem? Miért ilyen gonosz ez az érthetetlen világ, Miért nem oldja meg valaki az elfajult hibát? Egy szomorú napon a lapot koptatom, Gondolatom tompa,az érzés megfagyott. Kívülről vidámság,arcomon mosoly, Belülről érzem csak,milyen is a pokol. Életemből...

Tovább...