Verseskonyv-versek

Címke: Carpe diem

Carpe diem versek. Amatőr és klasszikus versek a carpe diem életérzésről.

A kanadai Bow-tónál…

Mindenütt pára, örvény, árnyékok, Ködgomolyból néha, nagy hegycsúcsok, És hihetetlen magas sziklafal. Ezt látni felér egy szép álommal. A mélységből előtűnik a tó, Látványához nincs hozzáfogható. A vize varázslatosan szép kék, Csípem magamat, mintha álmodnék. A hegyekben a Bow-tónál ilyen, Lelki szemeimmel...

Tovább...
 
   

Kerti parti

  Este van. A tűz fénye játszik, vidáman égve messzire látszik. Izzó szikrákat visz tova a szél, szokása szerint a Hold útra kél.   Körülötte csillagok ragyognak, vége van a tavaszi fagyoknak. Alant vidám kerti parti készül, időben érkezik mindenki végül.   A társaság köszönti egymást, nevetve beszólnak...

Tovább...
 
   

Egy csepp töredéket kérek

Olyan különös ma reggel ez a csönd. Éjszaka csendes eső esett, érzem, látom a nyomát. Most melegszik a Föld, bárányfelhők úsznak ott fent az égen. Nézd, már a Nap is serényen tündököl, hársfa illatot fúj felém a szellő, s a sercegő levegőben üdvözöl: Nézd, itt egy szürke kismadár, szökellő! Étket kutat, míg közben...

Tovább...
 
   

Altató

Dombok között nyugszom ma éjjel, Öle a völgye, pihen a vágy, Megvetetlenül számtalan emlék, És így mozdulatlan, maga az ágy… Éjjel egy szellő dúdolta dallam, Mint kagylónak szava a tengeren át, Lel meg a csöndben, és játszani szólít, Hegedűt, lantot és két fuvolát… Felkelek lassan, az ablakhoz lépek, A függönyön...

Tovább...
 
   

Szól egy szaxofon…

  /Adventi villanások/ Csillagokat rejt a hófelhő az égen, táncolnak szökött pihék a lámpa fényben. Üres a tér, már szinte kihaltnak látszik, valahol egy zugban utcazenész játszik. Szomorkás dallam, valami sanzon-féle… édes-bús hang… s a kalapban néhány érme. xxx Egymásba fonódva állnak a peronon. Mi...

Tovább...
 
   

Szívörvény

Egy kicsit valaki… egy kicsit senki. Egy részem valami, egy részem semmi. Túlhajszolt világban árnyak és fények, évekig tanultam, hogyan ne éljek. Be és kilégzés. Mit kell jóvátenni? Hány csepp a könnytenger…? Tudom, hogy mennyi. Sós, de végtelen? Baljós, parttalan? Töredezett énkép sápadtan, szürkén sem hullt...

Tovább...

Ébressz fel

Ébressz fel ha túl sokat álmodok, ha tűztollú madárról áradozok. Akkor is ha lefestem a semmit neked, s ha vízre teszem az egyik tenyerem. Ha mérföldkőnek látom a virágot, meg ha úgy hiszem a csend kiáltott. Majd kivasalom a homlokom ráncát, megcsodálom az emlékek láncát. Kieresztem a szellemet a palackból, kifogom az aranyhalat...

Tovább...