Verseskonyv-versek

Címke: Édesanyámnak

Vers édesanyámnak. Amatőr és klasszikus versek édesanyámnak.

Köszönet (édesanyámnak)

Te vagy, aki biztatsz engem, azért szeretsz, mert vagyok. Felemelsz, ha mélybe estem, a tűz benned ott ragyog. Bárhol meghallod, ha sírok, letörlöd a könnyeim. Ha emésztenek a kínok, átveszed a terheim. Velem örülsz jókedvemben, mosoly virágzik kertedben. Tőled jó szándék fakad. Bár utam már külön járom, te vagy a legjobb barátom....

Tovább...
 
   

Drága édesanyám!

Tündököl a Nap, csillám fénye hull rád, a szél rózsaillatot csókol homlokodra. Kedves dallal vidítja szíved zugát… Itt vagyok! Szeretlek! Hozza most a tudtodra. Aromával fürdet a virágzó kert, tudom, kedveled őket, a nyugalmat, csendet. Szemed lehunyva szól a lágy koncert, Nézed a narancsos égboltot, s magyar tengert. Féltelek...

Tovább...
 
   

Csillogó gyöngyszem

Tiszta hajnal csillant megfáradt szemében, rám tekintett, rögvest mosoly ült az ajkán, ezt a pillanatot semmiért nem adnám, kés éle megállt a ropogós kenyérben, melléálltam, néztem – egyre apróbb, szentem, karcsúsodott a friss cipócska kezében, ő mondta és mondta – elhalkult beszédem, csak álltam ott némán,...

Tovább...
 
   

Édesanyám keze…

Foltokat festett az élet a kezére, sors ujja festékbe mártotta ecsetét. Munka árnyalatát kente a hegyére, lelkébe satírozta szeretet erejét. Ezernyi foltocskán – bütykös kézfején, álmai pasztellje megpihen remegve. Szerető karjait kinyújtja énfelém. Csókolom kezeit – fejemet leszegve.  ...

Tovább...
 
   

Anyukámnak

Rajzoltam néked Színes ákom- bákomot, Kötöttem hozzá Nefelejcs virágcsokrot. Kötök kezemmel Színes masnit selyemből. Ezen kívül szép Verset mondok szívemből. Panka babával Homokból készítettem Néked pogácsát, Fűszálból teát főztem. Anyukám , mondd meg, Tudod, ki az én kincsem? Nálad jobb és szebb Földkerekségen...

Tovább...
 
   

A láng

Oly simogató e gyertya lángja Mit érted gyújtottam édesanyám, Melege mint egykor ölelésed Miről álmodom minden éjszakán. Átsuhan lelkemen akár az Ősz Felidézem arcod mi fénytelen, Farkasordító hidegben s nyárban Hát mondd, miért lettél hozzám hűtlen? Világra hoztál s gyönyörben égtél Fájdalom s mosoly volt szép...

Tovább...

Féltelek

Szétestek napjaim, perceim, s óráim virrasztok álmatlan éjjelek óráin, elfogyott erőm, de kitartok végtelen, nem lehet még rajtam úrrá a félelem… féltelek. Fáradtan hajtom le minden nap fejemet, az álom elkerül, az éj kér türelmet, gondolatok kavarognak, nálad járnak, körülvesznek az álmot bénító árnyak…...

Tovább...