Verseskonyv-versek

Címke: Impressziók

Impresszió versek, impressziók versekben. Benyomások.

Hangtalanul

Amikor kialszik a fény, Sürü, sötét , ködös az éj, Csak farkasüvöltés van. Valahol a távolban. Át száz domboldalon, Ott van egy kis major. És hol nap korán kél, Korán látható a fény.   Sürü erdő, árnyak, Ezernyi madár hallgat. Álmok keringőznek, Nimfák táncolnak.   Csendes az erdő, semmi teendő. Árnyak suhannak...

Tovább...
 
   

Tölgy

Ott áll a liget közepén egy sudár, terebélyes tölgyfa. Időtől megkérgesedett, napfény süti, szél simogatja. Milyen délcegen, büszkén áll amott a borostyánzöld réten! Csodálom, miután télből szépen, lassan magamhoz térek. Virágok ringatóznak fenn ágai közt, vágy cikázik el. Hajlékony indája inog, bársonyos,...

Tovább...
 
   

Londoni utcák

Láttad már azt az öregembert, kéregetni a piac mellett, kopott cipőjével szemétbe kotorni a múltját ? Szemében már nincs büszkeség, kezében már csak üresség. Tegnapi újság, tegnapi hírekkel!   Hát mondd el nekem, hogy miért vagy magányos? És miért mondják, a nap se süt le rád? Fogd meg hát a kezem és megmutatom mily...

Tovább...
 
   

Egy csepp töredéket kérek

Olyan különös ma reggel ez a csönd. Éjszaka csendes eső esett, érzem, látom a nyomát. Most melegszik a Föld, bárányfelhők úsznak ott fent az égen. Nézd, már a Nap is serényen tündököl, hársfa illatot fúj felém a szellő, s a sercegő levegőben üdvözöl: Nézd, itt egy szürke kismadár, szökellő! Étket kutat, míg közben...

Tovább...
 
   

Utcazenész

Fedetlen színpadon köszönti a hajnal, pengeszélnek éle megsebzi az arcát, érzi még a tempót, táncot rop a faggyal, ritmust jár a lába, elharapja ajkát, fájdalmas ütemre kordul meg a gyomra, szívébe fúródik életnek szilánkja, ócska kalapjába hulló reménymorzsa, tegnap csalódását gyűri nejlonzsákba, gondolatainak...

Tovább...
 
   

Reggeli képek

Kelő napnak lágy nyelve nyalja a csillogó párát az ablakon. Még az óra sem zenél, halkan álmodik az asztalon. A lépcsőn friss kávé illata oson fel, s bújik át az ajtó alatt. A földön lévő nadrág magába fordulva búsul, hogy ott maradt. Halk nesz töri át a szoba falát, s ébreszti a szemet takarója alól, Álmok foszlanak, s valósulnak...

Tovább...