Verseskonyv-versek

Címke: Bánatos

Bánatos versek, amatőr és klasszikus versek a bánatról.

Bánat

Rögös úton jár a Bánat, nyomában könnyek árja, magára Ő sosem várat, tetteit pedig nem bánja. Ki találkozott vele tudja, letaglóz és mélybe taszít, erejéből igen sokra futja, bizony erőteljesen elvakít. Szomorú világképet mutat, semmi jót nem látni benne, a szívek rejtekében matat, másképp semmit nem tenne. Olykor önpusztításra...

Tovább...
 
   
 
   

Szomorú szeretet

Napfény csillan a lombokon, madarak dalolnak a bokrokon. A daluk szomorú, s búval teli, a gyász a hangjukat is átöleli. Színes falevelek a temetőben, fájdalmas sóhajok a levegőben. Virágok százszámra a sírokon, nem segíthet ez sem a kínokon. Fájó emlékek, maradandó sebek, soha be nem gyógyuló égő hegek. Szívszorító érzések,...

Tovább...
 
   

Álmok…

Álmok, miről is szolnak ezek ? Nem sikerül semmi bármit is teszek. Feketeség önti el szivem, Nem tudom, miért írom most rímem. Értelmetlennek látom létemet. Agyamat ellepik a kételyek. Leszek-e valaki az életben ? A választ erre ugyan kérhetem… Életem könyvének végére Pontot kívánok tenni, Az üveg veszélyes élére Önszántamból...

Tovább...
 
   

Panasz

Hogyha madár lennék, Egész nap énekelnék. Minden földi embernek boldogságot adnék. Dallamaim új reményt adnának. Mígnem egyszer ketrecbe zárnának… Hogyha virág lennék,egész évben nyílnék. Minden nap reggelén virágba borulnék. Az emberek fentről hozzám hajolnának, Bennem gyönyörködve leszakítanának…...

Tovább...
 
   

Egy madár sóhaja

Gyenge madár vagyok. Rosszat senkinek nem akarok. Eltörték a szárnyamat. Vele törték ketté álmomat. Hív a végtelen messzeség, Szólít magasba az ég. De szállni már nem tudok. A föld magához láncol. Bárcsak újra szabad lehetnék! Felhők felett magasan repülnék! Testem lebegne határokon ár. De ez csak álom.A valóság sivár....

Tovább...

Vergődöm

Sorsom immár zsákutcába tévedt. Nincs már múltam, nincsen még jövőm. Fakult percek, fásult napok jönnek, s leélni már nincs elég erőm. Nem tudok már élni, miként eddig, kínoznak a hazug szavak. Jövőt lépnék, messze hagynám múltam, ám szavaid visszatartanak. Vergődöm, mint bőrét vedlő lárva, melynek testén ott van...

Tovább...