zuhan

Magasra másztam,
mert fentről minden szép,
láttam sok messzi várost,
s hogy csupa csoda a vidék;
láttam madarat, ahogy szálldos,
láttam, hogy a sötét mennyire világos
s hogy szivárványt játszik az ég.
Minden színes lett, ami kék volt,
ilyen ez a madárszárnyas égbolt is;
s hogy lássam a madárka szemét,
följebb másztam,
de megcsúsztam és a mélybe szálltam,
ahol már csak egy madár vár;
gyönyörű vagy, keselyűmadár.