Szemeddel láss,
lelkeddel érezd.
A csodát mit ,
adhatok néked.
Szavam hozzád száll,
súg neked ezer csodát.
Az éteren a végtelenen át.
Nincs benne fizikai való,
csupán egy álom,
de szép és jó.
Nem bántanak a szavak,
sebet nem szakítanak.
A válás sem nehéz,
egy katt és ennyi az egész.
Pótlék csupán úgy hiszed,
de egyszer majd megérted.
Nem az mindig a való,
ki hozzád bújik ,de csaló.
Mi boldogított tán nem is létezik,
mire megszoknád elveszik.
Boldogság,ábránd,álom,
széttépett falevél.
Mit gyorsan tova sodort ,
a kósza őszi szél.
Úgy jött mint a hajnal,
piros színben ragyog.
S mint szivárvány az égen,
el is tűnt már legott.
Szerelmed egy életen át,
sirathatod.