Egy csillag volt a sok közül.
Többet álmodott, fényleni akart, ragyogni vágyott.
Leszállt hát, hogy lássák a fényét, lássák a szépségét. Lehullott.
Végre, ragyogott. Fényesebb volt mint bármikor.
Egy percig tartott, aztán elaludt.
Boldog volt, pedig nem maradt, csak füst és por.
Mindenki megcsodálta, ő pedig újongott.
Nem volt már ugyanaz, pedig csak egy percig ragyogott.