vy4fuf

A tengert, úgy szeretem!
a békét nyújtja nekem.
Mikor veled sétálok a szigeten,
Átölel …a szerelem…

Óvni kéne, e csodás helyet!
Óvni kéne, a szerelmet!
Óvni kéne a sirályokat!
a mámorban úszó, csodás holdat..

A tenger zúgását, fodrozódását,
a telihold, kacsingatását.
Mesébe illő táj tárul elém,
békésen… ellazul elmém…

Lábamra, nedves homok tapad,
a felhők, lágyan elringanak,
a csillagok,néhol megvillannak,
lehet,hogy gyémántból vannak.

Távolabb, egy vitorla integet,
a szélbe kapaszkodva, száll, lebeg!
A hullámok nyaldossák bokám,
s te kéjesen, megcsókolod, a szám.

A sirályok szárnycsapásait hallom,
fejem oldalra fordítom,
mily kecsesen szállnak,
A víz felett, mozdulatlanul állnak.

A szél, szoknyám alá kap, lágyan simogat,
megfordul, s újra,a tenger felé tör utat.
Ez az a sziget, hol az életem megváltozna.
Ez az a sziget, mit mindenki… visszasírna…