ne ugorj

Ott állok a sötét világ peremén,
kiáltok, mert szétszakít a szenvedés.
Tomboló szívem fájdalomra vágyik,
megfakult lelkem a hidegben fázik.
Beleremegek, a Földünk úgy üvölt,
pokolból jött angyalok vesznek körül!
“Ne ugorj le!” egyre csak ezt, hajtják,
“Ne ugorj le, van még egy állomás!”
Már elrepedt szavak, s néma csillagok,
Se a Nap, se a Hold nem tudja ki vagyok.
Felkelek s mégis ébren álmodok,
viszlát örökre gyötrelmes Hajnalok!

Oh.viszlát örökre gyötrelmes Hajnalok,
búcsúzom,leugrok, itt már nem maradok.