Nagyon egyszerű szerény ember az én édesapám.
Kisvejkén lakik a hegy legmagasabb táján.
Arcán és homlokán nagyon sok a ránc és a barázda.
Az egész bánatos élete van köztük megírva.

Mindíg szorgosan dolgozott élete során.
Kamránk mindíg tele volt,
legfinomabb ételekkel töltötte meg a szánk.
Huncut két szeme a lelkének a tükre.
Össze szorul a szívem mikor látom,
hogy nagy cseppekben hullik miattunk a könnye.

Drága jó apám megsimogatom a fáradt kezedet.
Az égbe kérem a szent istent,
hogy ezerszer áldjon meg.
Áldjon meg,
és tartson meg mosolyogva sokáig még nékünk.
Mert ha végleg lehunyod a két szemed,
nem is tudom mi lesz utána mi vélünk.