Estig bolyongunk a zöldellő magas hegyekbe.
A két szemed lesem az ezüstös holdfénybe.
Kézen fogva sétálgatunk,
nevetgéltünk mulatozunk.
Béka hada nekünk táncot jár,
szúnyog és tücsök banda szép nótákat muzsikál.

Ebbe a kis faluba a szívem midig vígan dalol.
Amit a hegy és a dombság,
mint édesanya a gyermekét úgy átkarol.

Az utcán több fehére meszelt kálvária,
már messziről mosolyogva integet.
Itt ha szereted az istent megtalálod a hitedet.

A kálvária mellett,
a felújított templom mosolyog áll.
Alkonyatkor harangszavával a gyümölcsösből haza hív.
Este büszkén dicsekszik szép ruhájában, halvány ragyogó fényben virít.

Mellette a közelében virággal díszített kispadon,
még késő este szerelmesek csókolóznak,
beszélgetnek és nevetgetnek boldogan.