Hótakaró alól kacsint ki a táj,
kiabál az utcán a sok gyermekszáj.
Jézuska hol vagy? Mind ezt kérdezi,
várakozás idejét most ez szegélyezi.

Karácsony délutánja van még,
lesz ma este majd gyermeknevetés.
Körbefonja karjával a család a fenyőfát,
közben áramlik a szeretet a levegőn át.

Csilingel a csengő elérkezett az idő,
feltölti a lelket a tündéridő.
Bizakodva néznek egymásra,
hagyják most a gondokat valaki másra.

Meghittség ül a jó meleg szobán,
tekintetük a párától oly halovány.
Összekulcsolt kezekkel imákat rebegnek,
megtisztult lélekkel ők nem dideregnek.

Beles az ablakon a Hold is,
maga köré gyűjti csillagjait csak azért is.
Együtt kívánnak csodás karácsonyt,
a család asztalára jó meleg kalácsot.

 

Budapest, 2015. december 2.