Hagyjatok

 

Elfáradtam ebben a monoton világban,
Nem találom, nem keresem már a helyem.
Arcomat nem látjátok többé vidámnak,
Lelkem bánatgödrébe temetkezem.

Hagyjatok csak magamra, nem kell segítség,
Nem kiáltok, nem adok vészjelet.
Reménytelenségből nő körém kerítés,
Bábúként élem mihaszna életem.

Porcelán, bús arcomon a könnycsepp festett,
Két karomat drótok rángatják,
Bábruhámon a szív alakú folt is feslett,
Testem tehetetlen málhazsák.

Elfáradtam ebben a monoton világban,
Nem szeretek, ne szeressen senki.
Minden jót és szépet kizártam,
Nem akarok többé boldog lenni.