Néma Alkonyat, erőtlen a Hold,
elővettem a poharat, s a bort.
Minden korty után,lehull egy bilincs,
tisztán látom,hogy ott van egy kilincs.
 
Fogva tartott, s piszkosul megkínzott,
s a Fájdalom torkából nincs kiút.
Az alkohol a véremmel elvegyült,
előttem egy démon megtestesült.
 
A könnyeim patakokban folytak,
óh,ne vajon megbánthat a Holnap?
Válaszokat keresve ájultan feküdtem,
bódult perceimben suttogtak a fülembe.
 
“Bűnös vagy,mert szeretni akartál,
bűnös vagy,mert mindent itt hagytál.
Fejedben egy keserű rémálom,
szívedben reményt, már nem látok.”