Hajdúbagoson tudok egy kis zugot.
Azt mondják egy beteg író lakik ott.
Kijár bánatát feledni a puszta legelőre,
Onnét megy lassan a csendes temetőbe.

Fájós lábát húzza, mint zenész a vonót.
Életében nem kapott a sorstól se szépet, se jót.
Írással tölti a legtöbb idejét.
Mégis ellopták tőle az utolsó kenyerét.