Örökre elbúcsúzom a Hajdúbagosi gyönyörű szép tájtól.
A falumtól,
és néhány jó baráttól.

Most elmegyek örökre még ha nagyon fáj is.
Hajdúbagos te mindig szép vagy nekem,
ha nem is vagy London vagy Párizs.

Hiányozni fog a nyárfás erdő
ahová sétálni könnyes szemmel jártam.
Ahol minden bólingató fában
jó barátra találtam.

Hiányozni fog a vadvirágos rét,
a zöldellő legelő.
Hiányozni fog a gyászos csendes temető.

Hiányozni fog minden itt nekem a föld út és a járda.
Mert a szívem ezt a kis falut teljese magába zárta.

Jó szívű Hajdúbagosi emberek,
vigyázatok a kis falumra amég távol leszek.
Óvjátok, védjétek ne vaduljon el innét a jó szívű énekes madár.

Bár hol is leszek megfogja írásaimba ismerni Hajdúbagos szépségét az egész világ.