Nincs választásunk
Az élet felkészít arra a pillanatra
Amikor nagy fordulatot vesz létünk,
Megedzi lelkünk a nagy fényes útra.

Valaki épphogy felsóhajt
Máris vissza kell lépjen
Valaki szíve befogadtatik
Mégis változtat sorsán.

Képzeld, ha kapnál még egy esélyt
Újra kezdhetnél mindent,
Ugyanúgy játszanád-e meg
Hogy szeretsz, gyűlölsz embereket?

Én minden reggel kapok kis esélyt,
Nem változtathatom meg a tegnapot,
De idővel feledésbe merül
Ha a múltam letagadom.

Persze a legkönnyebb, ha feladjuk
És átadjuk elfáradt testünk a másnak
De valamitől nem szabadulhatunk
Az érzést lelkünkből kitépni képtelenek vagyunk.

Kezdjük újra akkor
Felfrissítjük az előző emlékeket
Más szereplőkkel és díszlettel
De kötelességünk még beteljesítetlen.

Ha minden életünk feladjuk
Magasabb szintre nem jutunk
És a boldogtalanság uralja teljes egészünk.
Kérdés: Megéri újra kezdeni!?