Valahol távol, a föld egyik zugában,

A párok, házasság előtti szertartásban,

Bizonyítanak szerelem próbájában.

Szellemi tanításokat követve,

Áldást kérnek frigyükre.

Az áldást, tanító mestereik adják,

Vagy nem, ahhoz mérten,

Mit ír lelkük a sorskönyvében!

Ezt mindig csak a férfi kérheti,

A szertartást, csak ő kezdeményezheti.

Templomban, szellemi tanítók előtt kér áldást,

Párjának adni kívánt gyűrűkre.

S az áldás után engedélyt kapnak frigyükre.

Ha a tiszta szándék három hónapon át megmarad,

A szellemi tanítók előtti eljegyzés áldott marad.

Ám, a földi esküvő legalább még egy évet várat,

Hiszen a szerelmesek próba évük alatt,

Szellemi vezetés által követik csillagzatukat.

Amikor a férfi lelke megérett arra,

Hogy szerelmét és életét párjának felajánlja,

Karikagyűrűjét nőjének elfogadásra ajánlja.

Amikor a nő e gyűrűt elfogadta,

A férfi gyűrűje szívét körbefonta.

Viszonzásul a nő is felajánlja,

Így kettejük szíve van gyűrűbe zárva.